"Csak olyan istenekben hinnék akik, akik táncolni tudnak."

2013. március 12.

Elv

 Három féle ember létezik:
- aki jó
- aki jó akar lenni
- aki az hiszi és úgy tesz, mintha jó lenne.
Én egyikbe se tartozom. Én az vagyok aki azt, hiszi és úgy tesz mintha jó akarna lenni. Ezzel is erősítve a szabályt. Attól ember, az ember, hogy elvei vannak és ez teszi a világon a legviselhetetlenebb lénnyé.
Gondolkodnom kell, bár ettől a világ nem fog megváltozni. Bárcsak mindenki gondolkodna.... legalább egy kicsit és nem csak az téves, fals és érvényét vesztett elveit hajszolná. Ezt kell nekem is tenni.
Érvelj, hallgass, mikor hallgatnod kell. Ne vitázz mikor nincs értelme. Nem jövök ki, az emberekkel soha és nem is akarok törekedni rá.



"A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus" K.B.Gabor

2012. december 14.

Á

Hányok magamtól és attól is, hogy nem tudok normálisan kezelni helyzeteket. Egyszerűen meg szeretnék menteni mindent magam körül de mindig elvesztem azokat amiktől egy pillanatig nem akarok tudomást venni. Egy bunkó vagyok! Nem tudok, nem merek és nem is akarok magamról beszélni lehetőleg senkivel. Nem tudom a problémáimat megoldani, nem tudok emberekkel emberül bánni. Mindent meg akarok úszni mert úgy könnyebb, lusta és hanyag vagyok. Mindent felégetek magam mögött ami abban a pillanatban nem fontos de fontos lehet - és az is- számomra. Liró és Zibor meghalt! Már erre a két névre is haragszom, sőt mindkettőt gyűlölöm pedig szeretni akarom. Semmi sem fontos számomra csak a most. Nem érdekel sem jövő, sem múlt, mert nem látok értelmüket, mert akkor a világnak változni kellene ha figyelembe venném ezeket. Nem akarom figyelembe venni, nem érdekel és félek is tőle... Rossz ember leszek. Nem akarom de nem vagyok hajlandó és nem vagyok képes változtatni ezen. Felégetek mindent magam körül mert így könnyebb. Utálok mindenkit mert hazudik és utálom magam mert hazudok pedig ezt sem szeretném.




"A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus" K.B.Gabor

2012. szeptember 27.

Pfffff

Sok hibád, hibáz s hiába atombombáz, mégis arany a láz, mely megbabonáz.
Lökhárít ő, mint lökhárító, a lottó sem segíti mert lök s hárít ó.
Kiváltképp keresi kenyerét s közben mutatja a tenyerét, -még fér zsé belé-
Máris kezdődik a zsémbelés, mindezt befejezve indulhat a zsebelés,
Az utca másik oldalán. Egy lány oldalazva járkál,
Miközben a szeretet, erős szereket keresget, néha csak feneket vereget,
A srácon négy-hat-nyolc ráncon kívül az élet nehéz súlya is nehézkedve ráül.
Találkozók a parti sétányon soha nem lépnek túl a party fényáron.
Dönt és szól mától enyém vagy, míg nem változtat ezen a vágy,
A válasz sem marad hasztalan, megtörténik minden este egy asztalon.
Gyerekes, gyermeteg, gyereket nevelnek, miközben szegénynek neveket keresnek,
Géza? Béla? József? Ajtony? Bár ne léptek volna be az ajtón.
De az a hely csak magát kínálta s a szoba közepén ott volt a kávézó asztalka...
Mára, egyre másra felfénylik még az a lámpa, mely nem hagyja őket megnyugvásra.
A hibát másban nem találva, magát a srác földhöz vágja,
Átkozva a napot, melyen árva együgyű butaságba torkolva a lány fenekét percekig markolta.

"A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus" K.B.Gabor

2012. szeptember 26.

Nem ígérek semmit!

Én nem ígérek semmit, mert nincs meg mindenem hozzá. Én nem akarok édes álomba ringatni, mert nem én rendelkezem az ágy felől. Én  nem hazudhatok semmit, mert nem ismerem még az igazságot. Én nem akarok helyet változtatni, mert félek tőle. Én nem akarom elveszteni a legjobb barátaim... mégis megtörténik. Én csak annyit tudok, hogy amit elkezdtem az be is fogom fejezni, ha siker, ha bukás a vége. Én csak annyit tudok, hogy az MC-nek a dolgát kell tenni...

"A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus" K.B.Gabor

2011. június 3.

Logó

Istenem, mindenki milyen arrogáns és tudálékos lett.

Végre lett Szinkron csoport logó:



"A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus"K.B.Gabor

2011. május 30.

Mintha nem a régi voln(ál)ék

Márciusban írtam utoljára. Az jó sok. Azóta sok minden történt, nem részletezem mert nem fontos. Úgy döntöttem újra visszaállok a blogolásra. Vagy azért mert hiányzik, vagy csak mert rendet kell raknom az életemben. Mostanság borzasztóan unok mindent, a munkától, a pihenésig. A tegnap azon tűnődtem, hogy vajon mi jár egy most végző diák fejében, hogyan látja a dolgokat és, hogy én anno, hogy gondolkodtam. Ez csak azért jutott eszembe mert egy banketten voltan, és valahogy azt éreztem, hogy ezek a diákok nem tudnak élni, vagy legalábbis nem találnak egy utat maguknak. Egy sráccal ismerkedtem meg aki nagyon szimpatikus volt egy igazi multilateral dezvoltat :), jó neveléssel, jó humorral, jó érzékkel megáldva. Olyan jól eső érzés volt, hogy akadnak az új generációkban ilyen emberek. Nem akarok én senkit bántani, de mégis olyan furcsa ez az egész. Nem tudom, hogy én változtam-e vagy a világ de nem jó irányba.

Ki kellene mozdulnom Gyergyóból, de sajnos még nincs időm rá. Valami csendes hely hiányzik, de most rögtön!


"A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus"K.B.Gabor

2011. március 8.

In memorian Selyem András



"A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus"K.B.Gabor

2011. január 31.

Románia, a lehetőségek hazája.












"A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus"K.B.Gabor

2011. január 28.

MIndenkorok legszebb sorai

Az ember feljő, lelke fényfolyam,
A nagy mindenség benne tükrözik.
Megmondhatatlan kéjjel föltekint,
Merőn megbámúl földet és eget;
De ifjusága gyorsan elmulik,
Erőtlen aggott egy-két nyár után,
S már nincs, mint nem volt, mint a légy fia.
Kiirthatatlan vággyal, amig él,
Túr és tünődik, tudni, tenni tör;
Halandó kézzel halhatatlanúl
Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is,
Még a hiúság műve van porán,
Még kőhegyek ragyognak sírjain,
Ezer jelekkel tarkán s fényesen
Az ész az erőnek rakván oszlopot.
De hol lesz a kő, jel, s az oszlopok,
Ha nem lesz föld, s a tenger eltünik.
Fáradtan ösvényikből a napok
Egymásba hullva összeomlanak;
A Mind enyész, és végső romjain
A szép világ borongva hamvad el;
És ahol kezdve volt, ott vége lesz:
Sötét és semmi lesznek: én leszek,
Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj.


"A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus"K.B.Gabor

2011. január 22.

IARTĂ-MĂ, MAI MULT NU POT SĂ-ŢI DAU. IARTĂ-MĂ. MĂ SIMT FOARTE PROST...

"A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus"K.B.Gabor

2011. január 21.

Vagyok

Vagyok, Aki Vagyok, járok az Úton, Amin járok...

"A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus"K.B.Gabor